Bristol – Végre városnézés

(2013.06.23 19:37) A héten bővítettem a ruhatáram… pulóvert és sálat vettem… NYÁRON! Na nem azért, mert akciós volt, sajna tényleg szükség van rá. Most ha tehetném, visszamennék az időben. Na nem olyan messzire, csak kb egy héttel és pár nappal ezelőttre. Pontosan akkorra, amikor pakoltam a bőröndömbe, nagy naivan tuszkoltam a térdnadrágokat, pólókat, ujjatlanokat a hatalmas bőröndbe, még a rövid fodros farmerszoknyámnak is szorítottam helyet, mert annyira szeretem. Szerencsésnek mondanám, hogy kicsit súlyos volt a bőrönd, mert így pár dolgot ki kellett raknom… elsőként a bikini került ki belőle (mégis mi a fenét gondoltam?!…) szóval most nézegethetném, ahogy itt hever a bőröndöm alján, és várja, hogy mikor öltöm magamra, hát azt itt várhatná. Szerencsére otthon csücsül a fiókban, és legalább annyira élvezi a nyári kánikulát, mint én. Szóval, ha most visszamehetnék, akkor figyelmeztetném magam, hogy a térdnadrágokat is nagyon gyorsan tegyem vissza a helyükre, és inkább a mellette lévő fiókból emeljek még be pár hosszúnadrágot, sok pulóverrel karöltve, hm, ha nagyobb lenne a bőrönd a télikabátom is befért volna…:) najó, ennyire talán nem vészes a helyzet. Sikerült átvennem azt az angol szokást, hogy folyton az időjárásról beszélek 🙂 mondjuk lehet is, mert amint kimondok valamit az aktuális idővel/hőmérséklettel kapcsolatban, az 2 perc múlva már nem valószínű, hogy igaz. Amúgy érdekes, hogy mennyire különbözik a hő érzékelése az angoloknak és a magyaroknak, vagy lehet, hogy csak az enyém nagyon más, mindenesetre ahogy kisüt a nap, vagy a hőmérő higanyszála 16 fok fölé emelkedik megtelnek az utcák rövidnadrágos, ujjatlanpólós emberekkel, én meg örülök, hogy a pulcsiban nem fázom. Ja igen, készüljetek fel arra, hogy a has-villantós póló újra divatba fog jönni, mert itt minden ötödik tini így futkozik, tekintet nélkül arra, hogy a hasa mutogatnivaló vagy sem 😉 Végre volt időm várost nézni. A bristoli Suspension hídnál már kétszer is jártam, egyszer nappal egyszer pedig éjszaka, mindkét esetben felejthetetlen látvánnyal gazdagodtam. Jártam a Bristoli Katedrálisban, és a Cabot Towerben, ahonnan egész Bristolt belátni. A parkban a mókusok a kezemből ettek (jobb híján csak az almámat osztottam meg velük, de ezért is nagyon hálásak voltak ). Most pedig épp Görög-hét van Bristolban, a kis utcácskák a belvárosban tele vannak sátrakkal, ahol lehet kóstolgatni mindenféle finomságot és persze meg is lehet őket vásárolni borsos áron.  Az utcán zenészek biztosítják a jó hangulatot, és akinek ilyen „kellemes” időben is van kedve fagyizni (nekem ne lenne? 😛 ) az beléphet a Fagylalt Mennyországba, mert a centerben van egy olyan fagyizó, ahol elkészítheted magadnak a saját nyalánkságodat. A falon levő karokból kiereszted a fagyit a kis papírpoharadba, megszórod mindenféle jóval (gyümölcs, csoki, cukor, csoki/karamell/eper öntet stb..) a pénztáros leméri, és te már élvezheted is a saját kreációdat. A kedvenc helyem 😀 (jó, a fagyi kicsit vizes, de hát akkor is…) (lábjegyzet: ilyen már itthon  is van 🙂 )